Koronavírus és elfogadás
Hiányoltam egyfajta korlátok nélküli őszinteséget a saját nyilváos megnyilvánulásaimban ezért egy jó tanács hatására létrehoztam ezt a blogot, hog ne kelljen folyton azon vekengenem, hogy kinek gázolok bele a lelki világába a túlságosan nem tudományos gondolataimmal. Az út a koronavírus-helyzet elfogadása felé vezető út folyamatosan azzal a paradoxnak tűnő helyzettel szembesít, hogy egyszerűen képtelen vagyok látni azt, hogy miért ez a legjobb dolog, ami történhet - minden szinten. Alapból ez már az a vonal, amit már nem tudok megbeszélni akárkivel, mert belefutok abba a válaszba, hogy "hát úgy, hogy nem ez a legjobb dolog, mert az élet néha szívás és ezt kell elfoadni". De én ezt nem így gondolom. Szerintem az élet túlságosan komplex ahhoz, hogy "nem szívás" és "szívás" váltogassa egymást véletlenszerűen. Szerintem minden okkal történik és ez az ok nem az, hogy szívasson. Sőt, épp ellenkezőleg. Szóval akkor ha ez nem a legjobb dolog, ami történhet mine